A teremtés kezdetén minden jó volt. Emberi logikával, ha minden , és rossz nincs, akkor nem beszélhetünk se jóról, se rosszról. Ezek ugyanis egymáshoz mérve értelmezhetők. De ez a teremtett lény logikája, a Teremtő bizonyára tudhatta, mi lehet a rossz. A jó és rossz megkülönböztetésének tudása, tehát teremtői tudás, és ezt a tudást a teremtő kellően becsben is tartotta. De nem teljesen hozzáférhetetlennek.
Bár a teremtett lény kezdetben mindent úgy tartott természetesnek, ahogyan az volt, a vágy a teremtői tudásra, és az akarat annak birtoklására mégis ott bujkált benne. Így következhetett be az, ami egyszeriben megváltoztatta az egész világot: az ember sikertelen kísérletet tett az isteni tudás megszerzésére. alma.pngE tudást nem szerezhette meg, ám ettől kezdve mégis úgy viselkedett, mintha jogosan gyakorolná az ítélkezés jogát a teremtett világon. Azt a jogot, hogy kijelenthesse valamiről, amit a Teremtő alkotott, s számára is megfelelő, hogy az jó, illetve ellenkező esetben, hogy az rossz. A teremtett lény azonban nem rendelkezhet a Teremtő bölcsességével, ezért ezen ítélkezése nemcsak hogy jogtalan, de az sohasem lehet abszolút. Ugyanígy jogtalan a teremtett lény bármi nemű elvárása a külvilág felé, mert az olyan amilyennek a Teremtő megalkotta, s nem lehet olyan, amilyennek a teremtett lény maga szeretné.
A teremtett lény eredendő bűne ez a kísérlet volt, melynek következményét minden teremtett lény viselni köteles. Már eleve úgy születik meg, hogy érzetei és érzelmei vannak, melyek egyfolytában ítélkezésre késztetik. A külvilággal való érintkezése kapcsán fájdalom- és örömérzete van, más teremtett lényekkel kapcsolatban érzelmei - ezek mind eredendő ítélkező mechanizmusok. De önnön magával szemben is működik a veleszületett, de később aktivizálódó ítélkező mechanizmus, a lelkiismeret.

Szerző: Shift  2014.11.04. 15:02 Szólj hozzá!

Címkék: érzelem lelkiismeret érzet eredendő bűn ítélkezés jó és rossz isteni tudás

süti beállítások módosítása